Mint tegnap beszámoltunk róla, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Rishi Sunak Lengyelországban bejelentette: a szigetország a következő hat évben a korábbi terveken felül plusz 75 milliárd fontot szánna védelmi kiadásokra, ezzel az éves GDP 2,5 százalékát költené védelmi célokra.
A Sky biztonságpolitikai szerkesztője, Deborah Haynes erre reflektáló cikkét azzal kezdi, hogy a bejelentés nem tekinthető igazán jelentős fordulatnak az aktuális nemzetközi fenyegetések tükrében, továbbá kérdéses, hogy miért nem került rá sor hamarabb, és miért csak 2,5 százalék lett kitűzve célként.
Kiemeli ezenfelül, hogy egyes NATO-tagállamok 3 százalékos kiadási cél meghatározását sürgetik, a brit kormányfő nyilatkozata emiatt is veszít forradalmi értékéből. Ráadásul a 2,5 százalékos arány a brit hadügyi büdzsé felének felel meg a hidegháborús időkhöz viszonyítva, és pontosan megegyezik a legutóbbi munkáspárti kormány hadügyi költségvetésével a 2000-es évek végén.
Mint kifejti,
ez egy cselekvésre tett ígéret, nem pedig egy olyan sorsfordító pillanat, amelyet a hadsereg, a királyi haditengerészet és a királyi légierő - amelyek a személyzet megtartásáért, fegyverhiánnyal és alacsony morállal küzdenek - egyhamar meg fog érezni.
Haynes ennek ellenére
aláhúzza Sunak keményebb, churchilli idézeteket felhasználó retorikáját,
bár azt is hangsúlyozza, hogy a konzervatív kormányfőnek a tervei megvalósulásához választást kellene nyernie.
a győzelem viszont a felméréseket elnézve jelenleg kvázi lehetetlennek tűnik.
A bejelentés mindenesetre nyomást helyez a kormányrudat várhatóan átvevő munkáspártra, amely vezetője, Keir Starmer múlt héten szintén azt közölte, hogy a GDP 2,5 százalékára emelnék a védelmi büdzsét, „amint a források megengedik”, bár ő időkereteket nem határozott meg.
Címlapkép: Rishi Sunak brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcstalálkozó kétoldalú találkozóján a litvániai Vilniusban 2023. július 12-én. Címlapkép forrása: Getty Images
